Eger évezredes egyházi központ, püspöki, majd érseki székhely. Több szerzetesrend is működött a városban, az Eger környéki szőlőtermelés fejlesztésében a püspökségnek, az érsekségnek és a szerzetesrendeknek nagy szerepük volt.
Az egri borvidék kiemelkedő borai a századok során a már említett Egri Bikavéren kívül a következőek lettek:
- Egri olaszrizling: üde zamatú, markáns savú, kesernyés utóízű fehérbor. A borvidék termelői és borászai általában száraz borként hozzák forgalomba.
- Egri leányka: rendkívül kellemes, szőlővirágra emlékeztető illatú, gazdag zamatú, kissé lágy, tüzes, de mégis kedves fehérbor. A borvidék termelői száraz, félszáraz, félédes borként forgalmazzák.
- Egri muskotály: a friss muskotályszőlő illatát, zamatát magában hordozó félédes fehérbor, amit újabban egy-két termelő száraz borként is forgalmaz.
- Egri chardonnay: a szőlőfajta adta lehetőségekkel élve az üde, friss, deduktív, gyümölcsös, farkasalmára emlékeztető illatú és zamatú borok mellett újabban megtalálhatók a borvidéken a barikban erjesztett és érlelt borok is, amelyeknek teltsége új színfoltot jelent.
- Egri kékfrankos: élénkvörös színű, diszkrét gyümölcsillattal rendelkező, az érleltebb borok esetében a tanninokat illatban és ízben is harmonikusan megjelenítő vörösbor. Üde, savas jellege az idősebb boroknál a finom íz harmóniájában oldódik fel.
- Egri cabernet franc: mélyrubin színű, fűszeres, a tanninok finomságát is magában hordozó, gyümölcsös zamatú, finom, gazdag szövetű, testes, száraz vörös bor. Az érlelt típusoknál a barik érlelés finom összhangba kerül a bor aromájával.
- Egri cabernet sauvignon: mély rubinszínű, intenzív gyümölcsillatokkal, fajta karakterekkel (fekete ribizke, paprika) rendelkező, finom tannin összetételű, hosszú ízű, gazdag zamatú, száraz vörösbor. Nívós, barik hordóban érlelt bor esetében az aroma gazdagsága kiegészül a kókuszra és a csokoládéra emlékeztető aromával.